Hogyan válasszunk tesztelői eszközöket?

Nagy dilemma lehet, hogy milyen teszteszközt válasszon a csapat. Néha magának a potenciális eszközöknek a felkutatása is problémás, nem hogy az a bizonyos egy kiválasztása. Szükségünk van egyáltalán eszközre? Érdemes bevezetni? Milyen megtérülést remélhetünk? Nem árt a bevezetés előtt számolnunk egy kicsit.

Sokunk azért ássa bele magát a technológiába, mert elkápráztat minket a számítógépek fejlődése a hatékonyabb munkavégzés tekintetében. (És a már szinte varázslatos módja, ahogy a billentyűzeten beírt szavakkal irányíthatjuk ezeket a komplex szerkezeteket.) Végtére is mi, akik szoftvermérnökként tekintünk magunkra – mint a legtöbb mérnök – hasznos dolgok megalkotásán fáradozunk.

Ehhez persze eszközök is kellenek. Az építőmérnököknek ott vannak a dömperek, árokásók és az útgyaluló gépek. A mechanikai mérnököknek ott vannak a CAD/CAM szoftverek. Nekünk pedig ott van az integrált fejlesztői környezet, konfigurációmenedzselő eszközök, automatizált unittesztelő, funkcionális regressziós tesztelő eszközök és még sok más. Számos remek tesztelő eszköz érhető el, és sokuk még ingyenes is. De csak azért, mert valami elérhető számunkra, nem feltétlenül van szükségünk is rá.

Ha túljutunk a kezdeti rajongáson egy adott eszköznél, eljutunk a praktikusság kérdéséhez: mi a megtérülési foka egy eszköz használatának? Számtalan lehetőség van, de hogy válasszuk ki a megfelelőt? Hogy kezdjek hozzá a használatához? Hogyan mérhetem le a befektetés megtérülését? Ez a cikk segíteni fog az előbb említett kérdések megválaszolásában, amíg Ön a programokat böngészi.

Kezdjük a megtérülési kimutatással. Emlékezzünk: megtérülési kimutatás nélkül csak egy játékszerről beszélünk. A megtérülési kimutatás gyakorta egy-két esetre korlátozódik:

  • Az eszköz megléte nélkül lehetetlen bizonyos feladatok elvégzése, vagy ha mégis, az eredmény nem lesz kielégítő. Ha az említett feladat elvégzése során az előnyök és a lehetőségek meghaladják a költségeket és túl kockázatossá teszik az eszköz használatát, az már megtérülési kimutatás esete.

  • Az eszköz jelentősen felgyorsít néhány folyamatot melyeket, egy projekt vagy műveletsor részeként kell elvégezni. Ha ez egy kritikus szakaszban történik, és az ezzel járó előnyök és lehetőségek meghaladják az eszköz használatával járó költségeket és kockázatot, akkor megtérülési kimutatásról beszélünk.

  • Az eszköz csökkenteni fogja a manuális beavatkozásokat bizonyos folyamatoknál. Ha az előnyök és lehetőségek a beavatkozások csökkentését illetően (akár csak egy ideig) meghaladják az eszköz használatával járó költségeket és kockázatot (beleértve a megszerzésével, implementálásával és az eszköz és annak egyes eleminek a karbantartását illetően) akkor megtérülési kimutatás esete áll fent.

Több esetről is beszélhetünk ezeken kívül, de az előbb említettek valamelyike fordul elő a leggyakrabban. Néha a megtérülési kimutatás egészen más formában van jelen, mint például a feladatok folyamatosságát elősegítő vagy az ismétlődő munkát redukáló eljárás, melyek ha jobban megnézzük, az iménti felsorolás első és utolsó pontjai. A megtérülési kimutatás meglétét követően már kiválasztható az eszköz is.

Az internetet böngészve könnyedén találhatunk alkalmasnak ígérkező programokat. Mielőtt hozzákezdene a kereséshez, érdemes mérlegelni a tényt, hogy hosszabb időre választunk programot – feltéve, hogy működik – és valószínűleg nagy összegeket fogunk rááldozni. Éppen ezért azt javaslom, hogy az eszközválasztást egy speciális projektként kezelje. Hozzon létre egy csoportot az eszköz kiválasztására. Vegye figyelembe a követelményeket, megszorításokat és a korlátokat. Állítson össze egy listát a lehetséges eszközökről. Ha nem talál egyet sem, akkor talán érdemes lehet nyílt forráskódú vagy ingyenesen elérhető alkotóelemeket keresni, melyekből az Ön igényeihez megfelelő eszköz készíthető. Feltételezve hogy talál alkalmasnak ígérkező eszközöket, érdemes egy előzetes szűrést végezni, ideális esetben „proof of concept” eljárással egy valós üzleti problémáról.

(Tartsa észben, hogy az értékesítő demo változata mindig működni fog, de egy demó kevés arra, hogy kiderítse, alkalmas-e a program Önnek.) Ennek tudatában ideje eszközt választani.

Ha megvan a kiválasztott eszköz, ideje bevezetni és alkalmazni. A bevezető szakaszban válasszon egy olyan projektet, mely elviseli ezen szakasz kockázatait. Itt az alábbi célokat kell szem előtt tartani:

  • Megismerni a programot és annak használatát.
  • A program hozzáigazítása egyéb programokhoz és az Ön cégéhez.
  • Alapelvek lefektetése az eszköz használatát, menedzselését, tárolását és karbantartását illetően.
  • A megtérülés felmérése (erről később többet)

A bevezető szakaszban tanultak alapján célszerű módosításokat eszközölni. Ezek egyike az eszköz tényleges használatba vételét érinti. Néhány fontosabb ötlet ehhez:

  • Ha lehetséges, a cégen belül fokozatosan kezdjék meg az eszköz használatát. Bizonyos esetekben – mint például a folyamatos felülvizsgálatot igénylő eszközök esetében – erre nem feltétlenül lesz lehetőség. Ám ekkor figyelembe kell venni az ezzel járó kockázatokat is.

  • Alkalmazkodjon és fejlessze a szoftverfejlesztési eljárást, hogy az eszköz beilleszkedjen a munkafolyamatba. Az eszköznek hatással kell lennie a folyamat során fellépő változásokra, máskülönben hogyan válhatna még hatékonyabbá?

  • Biztosítson képzést és mentorálást az új felhasználóknak. Vegye figyelembe a betanulási időt és az esetleges kockázatokat, melyek az eszköz hibás használatából eredhetnek.

  • Fektessen le irányelveket az eszköz használatáról. Néhány egyszerű magyarázat – akár egy cégen belüli wiki vagy belső weboldal – sokat segíthet a program megfelelő használatát illetően.

  • Folyamatosan keressen új utakat a program használatának javítása céljából. A korai szakaszban belefuthat olyan lehetőségekbe és hibákba, melyek nem jelentkeztek a bevezetés során. Készüljön fel ezekre, szedje listába a tanultakat (ismételten, akár egy wiki vagy belső oldal révén).

Végezetül foglalkozzunk a megtérülési rátával is. Folyamatfejlesztésekhez (beleértve az eszközök bevezetését) a megtérülés az alábbi módon határozható meg:


Ez a nettó haszon kérdése vissza is juttat minket a kezdetekhez: üzleti szempontok. A megtérülés mérésének eredményessége szoros viszonyban van az eszközzel szemben felállított alapvető célokkal.

Nézzünk egy példát.
Tegyük fel, hogy a fejlesztői jelenleg manuális megközelítést alkalmaznak a kód integrálására és unittesztelésre. Ez évi 5 000 munkaórát jelent. Az eszköz használatával egy fejlesztő 50%-kal hamarabb fog végezni a feladatával, Hudson vagy egyéb automatizálásra alkalmas program segítségével. Ennek révén a fejlesztők munkaideje 500 órára fog csökkenni (plusz az éves eszközfejlesztés 50% is) Így a megtérülési ráta:


Vegyük figyelembe, hogy ebben az esetben, mivel az eszközök ingyenesek, a számítást pusztán munkaórák alapján végeztem. Fizetős eszközök esetén ezeket a számításokat adott esetben dollárral vagy a helyi pénznemmel kell számítani.

Szoftvertesztelőként segíteni akarjuk a cégünket, hogy hasznos szoftvereket készítsen és az eszközök ebben nagy segítségünkre lehetnek. Egy eszköz használata előtt tisztában kell lennünk az eszköz által kínált üzleti szempontokkal. A megtérülési kimutatás megértése segítségünkre lesz a megfelelő eszköz kiválasztásában. Ezt követően az eszközzel végigmehetünk egy vagy több bevezető projekten, majd szélesebb körben is alkalmazhatjuk. Ahogy haladunk ezzel – és miután végeztünk –, számolni kell a megtérüléssel is. Ezen egyszerű folyamatot követve nem csak sikeresek lehetünk az eszközökkel, de alá is támaszthatjuk azok sikerességét a megtérülési rátával.

Szerző:
Rex Black

<< Vissza